Virágos tavaszi fák alatt
Beküldte hzsike - 2020, június 4 - 16:26
H.Gábor Erzsébet
Virágos tavaszi fák alatt
Virágos tavaszi fák alatt,
átfonod szelíden vállamat,
akácos illatot hord a szél,
életünk fogy, mint a gyertyabél.
Boldogan dalol egy kismadár,
emlékek garmada visszajár…
Bennünk már ősz lakik, s tél dereng -
jó ez az illat, mi körbeleng!
Szép nyarunk elrepült csendesen,
de még a szemedben meglelem
most is a fényt, és ha rám vetül,
lelkem a lelkeddel egyesül.
Néma az ajakunk, nincs szavunk,
fogod a kezem és hallgatunk.
Dajkál a csendünk, a szél elül,
csak szívünk zenél itt legbelül.
Hozzászólások
Csilla
2020, június 6 - 19:26
Permalink
És a versed, és az a kismadár
És a versed, és az a kismadár Nektek! :) Szép a versed is, a virágzó akácfa is.
(az utolsó előtti versszak 3. sorában véletlenül s-t írtál és helyett :-)
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
hzsike
2020, június 7 - 08:05
Permalink
Köszönöm szépen, Csillám, már
Köszönöm szépen, Csillám, észre sem vettem. Már javítotttam is. Puszillak! :)
Haász Irén
2020, június 7 - 16:07
Permalink
Ringató, megható.
Ringató, megható.