Visszatérő rímek

Mysty Kata
Visszatérő rímek
 
Rosszul ment nekem az ének,
ideges tanáromtól féltem.
Hang is mind a torkomon akadt,
Barátom, így volt, tény ez.
 
Hamisan énekeltem talán,
Belátom-nem nehéz-ma már.
Ordításra, hallgatásom;
- jól emlékszem rá,- darázs.
 
Azóta énekes madárhoz
a fákra szállok, trillázok,
Fütyülök, szabadon dalolok,
Miattam a varjú se károg.
 
Rigók várnak, csalogányok,
Szívig érő tanítások.
Még akkor sem hümmögnek,
ha a szám néha csak tátog.
 
Zenélni, repülni tanítanak,
Oly soknak van lantja,
Tudják, és gyakran mondják,
Mindenki nem szállhat magasra!
 
A Parnasszusra nem szállok,
Többre vágyni sem szokásom,
Tövis, láng és kék madarak,
között én majd főnixszé válok!