Zöldellő kupolák

X

 

Zöldellő kupolák

Séta kényszere indít utamra el,
levegőre szomjazom, reám lehel!
Éltető életet veszek magamhoz,
semmiképpen ezt el nem szalasztom.
 
Cseppekben hullik , simogat eső,
juhnyájat terel fönn cseppkő-felhő.
Szétterül egész a láthatárig,
elsimul némán büszke szürkeség.
 
Lépteimen a megszokás honol,
csak az eső ered el, mily' konok.
Fák lombjai isszák a sötétséget,
mind izzadó, zöldellő-kupolák.

szerz.Mysty Kata

 

Hozzászólások

hzsike képe

Érezhetően friss életkép, gyönyörű hasonlatok, egy nagyon szép versben.

Örömmel olvastam, kedves Katám.

Szeretettel:Zsike:)

Mysty Kata képe

 Köszönöm szépen Zsikém!!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

M. Karácsonyi Bea képe

Nagyon szép!!!

Mysty Kata képe

 Köszönöm szépen Sea..!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Schvalm Rózsa képe

Nekem is nagyon tetszik. Gratulálok kedves Kata!

Szeretettel: Rózsa

Mysty Kata képe

 Nagyon örültem Rózsikám!!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"