Zoe, az öntudatos

Mint hadvezér
Nagy győzelem után;
Úgy húzza ki magát,
Ép úgy feszít
Zoe,
Kis öntörvényű
Labrador
Kutyám...

A kutyalabdát -
Pattogónak hívjuk -
Most kaparintotta meg a kutya,
Pirosan hever lábai előtt,
Mint dicső zsákmány,
Büszke trófea...

Az önteltség
Zoe-ra vall...
Magát kihúzva,
Feszes háttal ül...
És fénylik körülötte az avar...

Egy öntudatos
Kutya-pillanat...
A következőben
Már újra
Szalad...

Ez most a diadal pillanata,
Pihen ilyenkor
Ember és
Kutya.

Zoe feszesen ül.
Öntelten nézi a magas világot,
Most nem látszik, hogy
Játékos,
Szelíd,
Senki sem mondaná, hogy
Nem harap,
Szemeiben lángol
Az öntudat.

A zöld, s a piros árnyalatai
Zoe portréját úgy veszik körül,
Mint jó szándékú Múlt, s
Kedves Jövő,
Az erők teljében lévő
Jelent.

A kép
Kedves,
Szép Pillanatot tárol;
Kislányom festette
A Kiskutyánkról.