Zoe kutyám kísérget

Beküldte lnpeters - 2015, június 13 - 16:28

Zoe kutyám kísérget

Rekkenő melegben,

Amikor még a szellő is

Ásítozva lebben.

 

Nem tágít, bár nyelve lóg,

Mindig a nyomomban,

Amint simogatom, érzem,

Hogy a szíve dobban.

 

Kis fekete labrador

Emeli a praclit,

Télen-nyáron hűségesen

Követi a gazdit.

 

Nem unja a kis Zoe

Egész nap követni,

Hogyha elborul a kedvem -

Ő tanít szeretni.

 

Hozzászólások

hzsike képe

hzsike

2015, június 13 - 18:24

A vers is szeretni való. :)  (Az utolsó előtti versszakban, van egy elütés. "elborul" )

Sztancsik Éva képe

Sztancsik Éva

2015, június 13 - 21:08

Nagyon kedves vers, örömmel olvastam. :) (Csatlakoznék az előttem szólóhoz...netán hiányjellel is mehetne, bár...szerintem semmi nem indokolja.) Üdv. Éva

lnpeters képe

lnpeters

2015, június 15 - 20:55

Nagyon szépen köszönöm!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Haász Irén képe

Haász Irén

2015, június 15 - 09:13

Nem győzzük a kutya hűségét dícsérni - okkal...

Örömmel olvastam erről most is!

Nagygyörgy Erzsébet képe

Nagygyörgy Erzsébet

2015, június 15 - 10:48

Kedves Laci!

Nálunk is családtag az eb, aranyos a vers, tetszett.

Erzsike