Kandrács Róza blogja
Hová lett???
Beküldte Kandrács Róza - 2013, július 26 - 13:09Titkos szerelem-de nem feledem..
Beküldte Kandrács Róza - 2013, július 26 - 13:07TITKOS SZERELEM, DE NEM FELEDEM...
Net-szerelem...
Beküldte Kandrács Róza - 2013, július 25 - 22:12Net szerelem
Alkonyat...
Beküldte Kandrács Róza - 2013, július 25 - 22:10
Hómező...
Beküldte Kandrács Róza - 2013, július 25 - 22:03A szép kertvárosi házak egymás mellet álltak. Éva és Péter már gyerekkoruk óta barátok. Minden szabadidejüket együtt töltötték. Játszottak, bicikliztek szinte más gyerekkel nem is voltak. Az iskolába is együtt jártak. Szüleik gazdagok, mindig valamelyik szülő hordja őket kocsival. Életükből nem hiányzott semmi.
Vörös mint a rubin...
Beküldte Kandrács Róza - 2013, július 25 - 22:00Erzsike egyszerű falusi kisleány volt. Iskoláit kis iskolájukba végezte. Tanárai szerették a csendes mindig szót fogadó leánykát. Jól tanult nem esett nehezére, esze jól fogott. Mindent megértett elsőre. Sok dicséretet is kapott érte. Szülei büszkék voltak az okos gyerekre. Hát még mikor a tiszteletes úr a misén megdicsérte. Az volt ám a nagy öröm.
Találkozás.
Beküldte Kandrács Róza - 2013, július 25 - 15:30Elmúlt sok év s nem láttalak. Emléked élt csupán a szívemben. Fiatal voltam s oly mohó azt hittem minden jár nekem. Meg is szereztem aki kellet. Nem néztem családot ,gyereket csak mentem a szerelem ösvényén. S ez akkor hozzád vezetett . Gyönyörű nyár volt, a fákon madarak daloltak,a kertekben nyílott ezer színű virág.