Kritikusaim kritikái
Beküldte Saint Germain - 2012, március 5 - 20:57
Engedelmetekkel, ebbe a blogba fogom összegyűjteni a verseimhez írt névtelen kritikákat és azokra reagálni, felvállalva, hogy néha kritikát is mondok vele.
Teszem mindezt azért, hogy legalább próbáljunk kicsit közelebb kerülni egymáshoz, mert ez így a süketek párbeszéde.
Hozzászólások
Saint Germain
2012, március 6 - 15:22
Permalink
Az elutasított " Szeptember
Az elutasított " Szeptember idusán " című versem:
Még zöldül a balkon, a rózsa, leander,
még döng a darázs a virág kehelyén,
de már ide hallik a szürke fiáker,
hogy mint nyikorog a japánka helyén.
Még rózsaszínellik a puffadó puncs is,
de rőt mazsolája már őszi szüret,
s lenn, Duna partján, a kislányt, a pancsist,
kacsázni felejti a nyári szünet.
Még barna a bőröm a múlt havi Naptól,
még napszemüveg túr gyér hajamon,
de szél teker át egy fád útinaplón,
s fecske csicsergi: Na, pá balekom!
A szerkesztők véleménye:
"Szerintem lehet átkölteni, utánérezni, fricskázni, krokizni verset, remekművet is, ha színvonalasan teszi a költő. Ennek a versnek egyetlen erénye az eredetit idéző jambikus lüktetése és rímei. A szöveg értelmetlensége ellenben maximum egy rokokó vers (nem az eredeti!) szatírájának kabaré-kuplé-szerű előadására teszik méltóvá:
"de már ide hallik a szürke fiáker,
hogy mint nyikorog a japánka helyén." Ha szellemes lenne - mert Petőfit idézné bármilyen összefüggésben - egész jó lenne. Így azonban csak értelmetlen. Én ugyanis nem értem, hogy a szürke fiáker mit jelent szeptember idusán, hogy "már" idehallik a nyikorgása. Csak én vagyok süket a jelentésére?
A pancsis kislány Petőfi idejében még nem létezett. A Pancsoló kislány című "örökzöld" sláger csak 1959-ben született meg Kovács "Esztike" ajkán. Szimpla anakronizmus a Petőfire hajazó versben.
A szeptember idusai nyári szünet, ami a "pancsis" kislányt kacsázni felejti, idétlen infantilis gyermetegsége mellett orbitális képzavar is.
A "fád" jelentése: ízetlen, kedvetlen, unalmas, sótlan. Emberre mondják, tárgyra (útinaplóra) nem nagyon hallottam.
A "pá balekom" kifejezés körülbelül szintén 1959 környékére datálható. Sem a mával, sem a verssel nem áll kapcsolatban.
---
Úgy érzem, hogy a szerző a ritmus miatt sok mindent feláldozott. Az első két sor, szerintem, nagyon jól indul, a japánkánál viszont már összeráncolódik a szemöldök, a puffadó puncsnál pedig lefordul az olvasó a székről...
véleményem a névtelenségbe burkolózó kritkákról:
Az egyik szerkesztő - Ágota - a Poet-on még így méltatta anno: " Baromi jó! Gratulálok! "
Ezért is bátorkodtam megjelentetni. Azt még álmaimban sem gondoltam volna, hogy ilyen cinikus, a városomat, Szentendrét ennyire nem ismerő, a szöveget egy korba beleeröltetni akaró humortalan, merev , már-már dilettáns hozzászólásokat kapok vissza.
A fiáker ugyanis nálunk létezik, és szeptember közepét jelzi, ha az amúgy könnyű japán turisták hiányoznak róla. Híres a fagylaltunk, a puncsos, szoktak kacsázni a Duna parton, a fád szót gyakran használjuk, egy útikalauzra értve pedig szellemes, és paradox, ami szerintem egy irodalmi portálon pozitívum kellen, hogy legyen.
Petőfi verse, csak kiindulópont volt, nem a korszakot akartam visszahozni, de ezt olyan szánalmas magyaráznom.
Úgy vélem, hogy az analízissel éppen a költészet szintézisét ölik meg itt néhányan patetikus sztaniolba csomagolva.
Sajnos a felkerült versekhez nem érkezik pozitív kritka, a kihullottak pedig gyakran ilyen értetlen, sőt sértő kritikákat kapnak.
ha adhatok egy tanácsot, akkor kérem fgoadják meg J.A. sorát:
" Jó szóval oktasd, játszani is engedd ..."
különben a Parnasszus csak hideg csarnok lesz
Saint Germain
2012, március 6 - 20:47
Permalink
kedves Joe! Köszönöm a
kedves Joe!
Köszönöm a korrekciód, díjazom, ha valaki önkritkikus.
nekem az a tanulság, hogy bizony a kritikusok sem tévedhetetlenek, ők is sokszor első olvasatra döntenek pillanatnyi érzéseik, vagy előítéleteik által, sokszor ők is először találkoznak olyan fogalmakkal, amiről addig fogalmuk sem volt, és ők sem képesek sokszor három egyébként össze nem illő szót mégis egésznek látni.
megtanultam, hogy a szerkesztőnek is meg kell küzdenie azzal, ha egy vers nem egyetlen korból származó kifejezésekkel operál, ha sok társadalmi réteg igényeinek szeretne megfelelni, ha csak szórakoztatni szeretne.
A fiáker üresben nyikorog, nem pedig, ha súly van alatta.
Most nyikorgok, mint a fiáker! :(
Köszönöm, hogy hozzászóltál és merted vállalni a véleményed!
Üdvözlettel: Germain
A vers csak indulásként és a verselésében hajaz a petőfi versre, no meg az ellentétpárokkal, egyébként modern környezetbe ágyazott. Ráadásul nem az élet-halál ellentétét állítja középpontba, amiként Petőfi tette.
Weinberger
2012, március 7 - 09:08
Permalink
Amit alább leírok,
Amit alább leírok, általánosabb jellegű, nem konkrétan ehhez a vershez vagy a hozzá megfogalmazott szerkesztői észrevételekhez kapcsolódik. Azért tartom fontosnak, mert talán más versbeküldők sincsenek pontosan tisztában a szerkesztési (elbírálási) munkamenettel. A jobb áttekinthetőség érdekében pontokba szedtem az egyes fázisokat.
Saint Germain
2012, március 7 - 21:29
Permalink
Kedves
Kedves Weinberger!
Hálásan köszönöm a tájékoztatást. Úgy vélem a tisztább viszonyok érdekében ezt talán egy másik blogban, vagy oldalon is rögzíteni kéne.
Ha esetleg gond, hogy a magánbeszélgetést itt nyilvánossá tettem, és ezáltal kikerültek a "munkapad" részletei, és így esetleg némely kritikus megmosolyogtató hozzánemértése is napvilágra került, akkor elnézést kérek.
Ezen kínos esetek elkerülése érdekében kérem, hogy elutasított verseimről ne küldjetek kritikát, mert nem fogom bírni megállni, hogy ne reflektáljak rá.
nem szeretnék Szabó Lőrinc nyomdokába lépni az ügyben, hogy mindegyik versemhez csatolnom kelljen egy profán magyarázatot.
További jó munkát, és sok szép verset tőlem is. :)
Üdvözlettel: Saint-Germain
Weinberger
2012, március 8 - 09:01
Permalink
Kedves Germain, Röviden,
Kedves Germain,
Röviden, csak a lényeget kiemelve reagálok:
Neked is további jó munkát és kedvező bírálatokat kívánok (tólünk is, más felületeken is).
Saint Germain
2012, március 11 - 18:33
Permalink
kedves
kedves Weinberger!
"Némely kritikus megmosolyogtató hozzánemértése" szerintem név szerint nem derült ki; ha van mégis ilyen érzésed, azt sajnálnám, mert ha megalapozott, az a teljes testületre vet rossz fényt." - írod. Sajnálom, de mivel a névtelenség homályába burkolózik mindük, ezért sajna vállalniuk kell ezt a kellemetlenséget.
üdv: Germain
Saint Germain
2012, március 11 - 18:55
Permalink
Ezúttal az elutasított: "A
Weinberger
2012, március 12 - 13:28
Permalink
Kétségtelen, hogy a szöveg
Kétségtelen, hogy a szöveg megalkotójának megvan az az előnye, hogy nagyjából tudja, mi járt a fejében, amikor egy-egy szövegét megírta. Ő dönti el, hogy abban a folyamatban, amely során a gondolatoktól a szövegig eljut, milyen mértékű elvonatkoztatást és áttételezést használ. Egy viszont biztos: érdemes abban a tudatban tennie ezt, hogy a vershez a fentihez hasonló magyarázat nem gemkapcsozható hozzá. Vagy, hogy klasszikust idézzek: "Nem lehet minden pofon mellé közlekedési rendőrt állítani."
Saint Germain
2012, március 12 - 20:58
Permalink
Egy magát verskritikusnak
Egy magát verskritikusnak tartónak meg meg van az az előnye, hogy legyalázhasson verseket, amivel csak félműveltségét , vagy érzéketlenségét palástolja mind a témával, mind a szerzővel kapcsolatban.
Weinberger
2012, március 12 - 22:11
Permalink
A dialógus részemről egyszer
A dialógus részemről egyszer és mindenkorra való lezárásaként az alábbiakat tartom érdemesnek hozzáfűzni:
lnpeters
2012, március 13 - 08:36
Permalink
Kár ezért a szófolyamért. Még
Kár ezért a szófolyamért. Még nem jutott eszedbe, hogy ehelyett a rosszízűen teátrális támadás-mentegetődzés helyett, a verseny utáni bosszúsakkok csikorgóan izzadságos abszurd rítusa helyett egyszerűen - jobb verseket kellene írnod?
Pete László Miklós (L. N. Peters)