Sodrásban
Forgó örvényben áll, haja csapzott,
bal kezében hosszú kötélen lóg a múlt,
nem öreg, de háta mégis hajlott,
jobbján a part már őfeléje nyúl.
Szférák zenéje szól lágyan onnan,
élénk szél hozza új szerelem illatát,
hívogat, de túl a foszló sorsban
Átok ül, s lábat vetve ordít át:
- Húzz! Cibálj, lomha lelkevesztett lény,
volt még, amikor embernek hívtak talán,
s volt még, amikor volt benned remény,
s Bárány az áldozat asztalán...
- De semmi vagy most! - súgja kéjesen -,
patásnak szolgáló haldokló sírgödör,
hagyd, hogy a jelen folyója legyen
kettőnk jövője, mely majd összetör...
Mellkasát a világ árja nyomja,
balján átkos énje sorolja bűneit,
az utolsó szalmaszálat fogja
jobbja, de az ár lesz győztes megint.
De új szerelme jön, vízzel áraszt,
dárdaheggyel metszett forrása tisztító,
Átok süllyed, rágalmazva lázad,
s a jelen végre áldott, tiszta tó...
Hozzászólások
Toma
2012, október 12 - 19:31
Permalink
Köszönöm Joe, a nagyon jó
Köszönöm Joe, a nagyon jó kritikádat. Nagyon jól esett, életemben nem mondtak ilyet még a versemről (hogy tankönyvbe való - bár a fiam a múltkor megkérdezte, verstanulás közben, hogy egyszer fognak-e engem tanítani az iskolában :) . Igaz, hogy legtöbbször hiába nem kezdek a lant pengetésébe, igyekszem mindig mindazt belerakni, amire te is utaltál. Köszönöm.
Ha úgy gondolod, hogy a versben lévő személy valamilyen módon hasonlít rád (úgy is szokták mondani, hogy a valósággal hasonlatosság néha nem a vélelen műve), akkor a verset kell csak követned egészen az utolsó versszakban elkövetkező megváltásig.
A jelen folyója akkor biztos, hogy áldott tóvá válik. Ezt kívánom Neked is.
(Kifelejtettem, a sodrásbant ismerem, de a címadásban nem volt tudatosan ott, mert korábban a cím a Jelen sodrásában volt, és ez rövidült le utána. Akkor viszont már eszembe jutott a film is.)
Zajácz Edina
2012, október 12 - 19:32
Permalink
Joe véleményéhez csatlakozom.
Joe véleményéhez csatlakozom.
Toma
2012, október 12 - 19:36
Permalink
Köszönöm Edy!
Köszönöm Edy!
M. Karácsonyi Bea
2012, október 12 - 21:15
Permalink
Mozgalmas képek és érzések a
Mozgalmas képek és érzések a pillanatban. Remek vers lett valóban.
Toma
2012, október 13 - 20:24
Permalink
Köszönöm, Kedves Sea.
Köszönöm, Kedves Sea.
hubart
2012, október 13 - 16:58
Permalink
Remek vers, kedves Toma,
Remek vers, kedves Toma, mélyen elgondolkoztatott. Én azt hiszem, nagyon sok ember vélheti magáénak ezt a sorsot. Mindnyájan sodrásban állunk, van, aki gyökerekben, vízrefajló agákba kapaszkodik, van aki az utolsó szalmaszál után kapkod, és olyan is, aki hagyja sodortatni magát az árral. Bárhogy is legyen, van remény, ha a hit szerelme győz, akkor "a jelen végre áldott, tiszta tó" lesz. A formát is nagyon szépen felépítetted. Gratulálok.
Toma
2012, október 13 - 20:26
Permalink
Így van Feri, köszönöm. Nincs
Így van Feri, köszönöm. Nincs veszett helyzet, csak hitnélküliség van. És megváltatlan állapot...
lnpeters
2012, október 13 - 22:49
Permalink
Kitűnő vers! Szeretettel
Kitűnő vers! Szeretettel gratulálok!
Pete László Miklós (L. N. Peters)
Kovács Daniela
2012, október 14 - 00:48
Permalink
Elbűvölt a versed, Toma és
Elbűvölt a versed, Toma és szinte végigsodort már első olvasásakor a benne lapuló sodrás lendülete. Csak egy apró megjegyzés, ha szabad ilyet, az utolsó strófa első sorának első szavát (De) a szóismétlés elkerülése végett javasolnám inkább az Ám kötőszóra cserélni.