Vers nélkül
Beküldte Della - 2013, március 25 - 11:00
Vers nélkül nem maradhatok,
nekem rímbe nőtt a szó
Társaim és barátaim vagytok,
veletek élni oly jó
Gondolat virágok nyílnak,
bennetek nő pillanatnyi öröm
Helyt adtok ki nem élt vágyaknak,
ürességet kitöltve, míg fejemet töröm
A hallgatást senki meg nem érti,
csöndes öreg árnyékom homályba veszne
Míg a múlt árnyai álmomban is kísértnek,
üres papiromat, mind verssel írnám tele
Hozzászólások
hzsike
2013, március 25 - 11:48
Permalink
Úgy gondolom, hogy sokan
Úgy gondolom, hogy sokan érzünk itt hasonlóképpen, mint ahogy Te is.
Szeretettel olvastam versedet. (az utolsó sorban kimaradt a "p" betű, a papírom szóból)
Zsike:)
Della
2013, március 25 - 12:51
Permalink
Nagyon köszönöm Kedves
Nagyon köszönöm Kedves Zsike!
Üdv: Della
Schvalm Rózsa
2013, március 25 - 16:22
Permalink
Igaz és ismerős érzést
Igaz és ismerős érzést kifejező gondolatok. Szeretettel olvastam: Rózsa
Della
2013, március 25 - 17:42
Permalink
Köszönöm Kedves Rózsa,
Köszönöm Kedves Rózsa, megtisztelő figyelmedet!
Üdvözletem::Della
M. Karácsonyi Bea
2013, március 25 - 21:06
Permalink
Ez pontosan így
Ez pontosan így van...Szeretettel jártam itt.
Della
2013, március 26 - 10:41
Permalink
Kedves Sea! Köszönöm, hogy
Kedves Sea!
Köszönöm, hogy időt és figyelmet szántál versem olvasására!
Üdv: Maria
Della
2013, március 26 - 10:42
Permalink
Kedves Sea! Köszönöm, hogy
Kedves Sea!
Köszönöm, hogy időt és figyelmet szántál versem olvasására!
Üdv: Maria
Della
2013, április 4 - 11:26
Permalink
Köszönöm, jól esnek egyetértő
Köszönöm, jól esnek egyetértő szavaid!
Üdv: Maria