A széllel üzentél
Beküldte DJ - 2013, november 1 - 07:09
Elhervadt virágot szorít most kezem,
lelkem rezzen, arcomba fúj a szél.
Nyírfák alatt egy padon üldögélek,
szemem elréved, téged keresgél.
Búsulós, rossz érzésem lassan elkóborol,
foszlik a semmibe, mert nekem üzentél;
A fuvallat azt súgta: Nézd, itt a verőfény,
feledd, hogy meghaltam, mikor te születtél!
Hozzászólások
Mysty Kata
2013, november 1 - 22:54
Permalink
Nagyon egyetemes szép
Nagyon egyetemes szép gondolat! Szeretettel olvastalak! Kata
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
DJ
2013, november 2 - 13:41
Permalink
Köszönöm!
Köszönöm!
Szepesi Zsuzsanna
2013, november 2 - 15:04
Permalink
Gyönyörű! Köszönöm, hogy
Gyönyörű! Köszönöm, hogy olvashattam!
Szepesi Zsuzsanna
Schvalm Rózsa
2013, november 2 - 18:23
Permalink
Nagyon szép, szeretettel
Nagyon szép, szeretettel olvastam
Gratulálok! Rózsa
M. Karácsonyi Bea
2013, november 2 - 19:15
Permalink
Szép...
Szép...
DJ
2013, november 29 - 08:44
Permalink
Köszönöm mindenkinek a kedves
Köszönöm mindenkinek a kedves szavakat!
barnaby
2013, november 29 - 16:10
Permalink
Nagyon szívszorító
Nagyon szívszorító gondolatokat rejtettél el versedben, szép szavakkal körbefonva virágcsokorként...gratulálok:B:)
DJ
2013, december 20 - 16:32
Permalink
Köszönöm! JOLI:)
Köszönöm!
JOLI:)
Haász Irén
2013, december 20 - 17:20
Permalink
Ez tetszett. Szép...
Ez tetszett. Szép...