Igéd lámpása
Beküldte Toma - 2011, november 26 - 02:30
Hányszor de hányszor fordultam már hátra,
S újra löktél tajtékzó habokba,
Mondtad, induljak, küldtél messzi útra,
De fegyvert nem raktál tarisznyámba.
Feddő intés volt igéd igazsága,
Hajó orrán szavad mint jelzőfény,
Tudtad, elrontom, vagyok oly izgága,
Hitem segít, s nem húz mélyre örvény.
Tanító erején kénkő viharnak,
Gonosz csáklyája gerincen roppan,
Mondtad, jobb lesz, ha gyötrelmeim múlnak,
S kísértés alatt testem nem rokkan...
Egyet nem tettél csak hozzá, Ó, Uram:
Ez lesz az életem, s vértezzem magam.
Hozzászólások
Toma
2011, november 26 - 12:01
Permalink
Köszönöm kedves Ild. Nálam ez
Köszönöm kedves Ild. Nálam ez még frekvetáltabb, néha úgy érzem mintha annyi minden történt volna velem, hogy száz éves lennék...:)
Vassné Szabó Ágota (nem ellenőrzött)
2011, november 26 - 07:30
Permalink
Megrendítő sorok. Magamra
Megrendítő sorok.
Magamra ismertem.
Köszönöm.
Toma
2011, november 26 - 18:00
Permalink
köszönöm Gotám... örülök hogy
köszönöm Gotám... örülök hogy szól hozzád a vers.
M. Karácsonyi Bea
2011, november 26 - 08:04
Permalink
Csatlakozom az előttem
Csatlakozom az előttem szólókhoz.
Toma
2011, november 26 - 18:01
Permalink
köszi Sea, aranyos vagy :)
köszi Sea, aranyos vagy :)
Kőszeghy Miklós
2011, november 26 - 08:08
Permalink
Dehogynem! Csak nem
Dehogynem! Csak nem figyeltél: "Legyen derekatok felövezve, lámpásotok meggyújtva." Még Jeremiás 20,7 az, ami egyébként eszembe jutott a vers hangulatáról: "Rászedtél, Uram, és én hagytam, hogy rászedj. Megragadtál, hatalmadba ejtettél!"
Úgy vélem ezek a bibliai igék megerősítik a tartalmat. Persze még lehetne keresni hozzá hasonlókat, például a Zsoltárok között.
A vers különben nagyszerű. Én legalábbis nagyon szeretem az ilyen fajta "vívódásokat".
Toma
2011, november 26 - 18:12
Permalink
Tudod, hogy tudom és
Tudod, hogy tudom és figyeltem...Köszönöm Miki.
A Bibliám, amit a pásztoromtól kaptam, ezzel személyes üzenettel kezdődik: ige legyen lámpás az életedben.
De vívódásaink mindig vannak és lesznek, akár Jeremiás siralmaiban láthatjuk, de számtalan helyen...ha egyszer személyesen találkozunk, jó beszélgetéseink lesznek.
Köszönöm soraidat.
Erika
2011, november 26 - 10:00
Permalink
Azt hiszem nagyon sokan,
Azt hiszem nagyon sokan, saját vívódásukra ismernek nagyszerű versedben...én is!
Gratulálok szeretettel!
Toma
2011, november 26 - 18:13
Permalink
Igen Erika, köszönöm. Igy van
Igen Erika, köszönöm. Igy van ez, nem minden egyértelmű az életben.
lnpeters
2011, november 26 - 15:04
Permalink
A Rád jellemző mély és nagyon
A Rád jellemző mély és nagyon érzékeny belső feszültség - Jeremiás diskurzusa Istennel...
A versed talán a szonett egyéni változata...
Pete László Miklós (L. N. Peters)
Toma
2011, november 26 - 18:16
Permalink
Köszönöm Neked
Köszönöm Neked Barátom.
Sokat gondolkoztam én a szonett mit tűr el és mit nem, talán Isten szeretete belefér ebbe a témakörbe.
Mysty Kata
2011, november 26 - 15:47
Permalink
"Egyet nem tettél csak
"Egyet nem tettél csak hozzá, Ó, Uram:
Ez lesz az életem, s vértezzem magam."
Helyettem is írtad!
Szeretettel olvastalak!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
Toma
2011, november 26 - 18:17
Permalink
áldással...:)
áldással...:)
Zajácz Edina
2011, november 26 - 18:18
Permalink
Jó ideje ácsorgok már itt, s
Jó ideje ácsorgok már itt, s nem is először. Te aztán jól fel lettél vértezve. de mi vértezzük magunk, vagy már úgy indulunk? ..
Megérintett a versed . Gratulálok :)
Toma
2011, november 26 - 18:35
Permalink
Valószínüleg nem vagyunk
Valószínüleg nem vagyunk magunktól felvértezve. Viszont fel lehetünk, ha tudjuk, hová forduljunk megfelelő vértekért. Örülök, hogy eljutott hozzád az üzenet.