Tűz-lényed

Beküldte Cinti - 2015, július 15 - 18:54

Gondolok egy nyári éjszakára:

ültem a hintában reád várva.

Ott a kerti, lombos cseresznyefa alatt,

amíg a számban olvadt az édes falat.

 

 

Lesem jöttödet: égi káprázat,

szívem, lelkem fáradt, eső áztat.

Fejem erős válladra ejteném lágyan,

ha itt lennél mellettem holdfény-ruhádban.

 

 

Hallom lépteid ismerős zaját?

Szellő vándorol a bokrokon át.

Hol vagy? Talán valahol nyugalmat leltél?

Eljössz még, hogy ne érjen egyedül a tél?

 

 

Halványan megtörik az éji matt,

eláll az eső és csillog a harmat.

Melegszik vérem, és már indulok feléd,

Tűz-lényed megfesti az ég peremét.

 

2015. július

Hozzászólások

Csilla képe

Csilla

2015, július 15 - 22:17

Szép, lágy képek, sejtelmes vers, tetszik a tartalom. :)

https://versekegipasztorok.mozellosite.com/

Cinti

2015, július 16 - 11:27

Örülök! :) Köszönöm szépen Csilla!

Mysty Kata képe

Mysty Kata

2015, július 17 - 09:43

 Remek érzelemek, remek versben...Szonett formát érdemlő lírai tartalom!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Cinti

2015, július 17 - 18:44

Köszönöm szépen kedves Kata!

 

hubart képe

hubart

2015, július 17 - 12:49

A tartalom jó, látom, ügyesen kerülöd a ragrímeket.  A "Halványan megtörik az éji matt" soron mosolyogtam. A ritmuson még lehetne csiszolni. 

Cinti

2015, július 17 - 18:47

Köszönöm az észrevételeket kedves Hubart!

Azt írtad mosolyogtál a "Halványan megtörik az éji matt" soron. Miért?

Bieber Mária képe

Bieber Mária

2015, július 19 - 11:51

Szép gondolatok, jó tartalom. A rímek is ügyesek. Csatlakozom Feri megjegyzéséhez abban, hogy a ritmuson lehetne még csiszolni.

 

Bieber Mária

(Hespera)

Cinti

2015, július 19 - 21:58

Köszönöm a hozzá szólását kedves Mária!