Hogyha tudnék

Nem tudok én verset írni,
a költő az mind szárnyal -
nem tudok én szóval bírni,
lent maradok, tört szárnnyal.

Nem sodor az ár magával,
állóvízben tengődöm -
iszapsúgta bűz-mocsárral
kenem betűm vergődőn.

Nem használ a tapasztalat,
sem az ösztön, élet-vágy -
az akarat túl nagy falat...
holnapra tán messze hágy.

Nem kell nekem e betegágy,
de a sodrony oly makacs -
és testemen sebeket rág...
gennytől, vértől szín-ragacs.

.....

Hogyha tudnék verset írni,
repülnék a felhőkben -
Föld nyomorát hinni irt'ni...
s vélni azt, hogy szeplőtlen.

(2015. szeptember)

Hozzászólások

Balla Zsuzsanna képe

Van benne valami, ami Aranyra emlékeztet.
Tetszett!

Sztancsik Éva képe

Tényleg nem bírok rájönni, hogy mi lehet az, kedves Zsuzsa, mert (óriási szégyenemre, amit azonban bevallok) alig olvasok manapság klasszikus irodalmat. De biztosan ragadt rám valami az idők folyamán, mert az irodalom/film/egyéb művészetek elég nagy szerelmem. :) (Még akkor is, ha ez egyoldalú imádat. ;) ) Szeretettel fogadtam jöveteled, véleményed, mit őszintén köszönök. Éva

Haász Irén képe

Vitatkoznék a szerzővel...:))))))

Sztancsik Éva képe

Irén drága! Köszönöm szépen e megtisztelő vita-alapot, majd alkalomadtán időt szakítunk rá. :) Biztosan örülnék, ha alul-maradhatnék benne. ;) Szép napokat! Éva

Bieber Mária képe

Először a formához: jól megmunkált, egyenletes és következetes szótagszámú, és ettől gördülnek rendre a sorok. Arímek is tetszetősek, keresztrímes, ahogy elkezdted, úgy fejezted is be, mindenféle csapongás nélkül. Formailag nagyon is vers!

Tartalom: érthető, világos: a szerző belső bizonytalansága saját költészetével kapcsolatosan.

Nemcsak Te küzdesz ilyen és ehhez hasonló gondolatokkal. Persze, ez nem vigasz, csak mondom: én is bele tudom érezni magamat a Te szerző-szerepedbe, vívódó tépelődéseidbe.

Szeretettel:

 

 

 

Bieber Mária

(Hespera)

Sztancsik Éva képe

Kedves Mária!

Köszönöm szépen részletekre kiterjedő hozzászólásodat, kedves véleményedet, saját gondolataidat a témát illetően. Szeretettel. Éva