Kóbor cica
Beküldte Schvalm Rózsa - 2015, szeptember 30 - 11:31
Kóbor cica ballag felém,
olyan csapzott, ványadt szegény.
Szívem dobban, úgy sajnálom,
reggelivel megkínálom.
Nyújtom felé két kezemmel,
de neki az én ujjam kell.
Belé harap, meg is karmol,
vérem fröccsen, abból majszol.
Ej te cica, túl mohó vagy!
elijeszt’lek bús jajszóval.
Nem vagy veszett, azt remélem,
e kalandot tán túlélem.
Schvalm Rózsa
(2015-09-29)
Hozzászólások
Csilla
2015, október 1 - 11:45
Permalink
Kedves Rózsa, ez a kis kedves
Kedves Rózsa, ez a kis kedves témájú versed szinte felüdített.:) Örömmel olvastam.
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
Schvalm Rózsa
2015, október 1 - 16:31
Permalink
Kedves Csilla! Köszönöm
Kedves Csilla! Köszönöm szépen olvasásodat és kedves véleményedet
Balla Zsuzsanna
2015, október 1 - 17:11
Permalink
Veszedelmes találkozás volt!
Veszedelmes találkozás volt! Rossz tapasztalatú cica meg a jószándék. :(
Schvalm Rózsa
2015, október 1 - 20:27
Permalink
Igen, így van, meg az éhség
Igen, így van, meg az éhség mohósága is közrejátszott.
Bieber Mária
2015, október 1 - 22:55
Permalink
Aranyos vers. Én is remélem
Aranyos vers. Én is remélem Veled együtt, hogy a cica "csak" kóbor volt és nem veszett!
Bieber Mária
(Hespera)
Schvalm Rózsa
2015, október 2 - 20:14
Permalink
Kedves Marika! Szeretettel
Kedves Marika!
Szeretettel köszönöm olvasásodat és kedves véleményedet. Köszönöm az együttérzést, elmentem orvoshoz, Kaptam oltást. Így talán biztosabb.Rózsa