Áramlatban

 
Úszunk az árral, töretlen sodrával,
testünk fáradtan simul rá a vízre -
vállunkon lebben a hullám palástja,
torkig lettünk hát... élettel telítve.
 
Feladni sosem, azt sohasem fogjuk,
erősek vagyunk, öröklét tán ránk vár -
ám ha esetleg nem bennünket választ,
dacosan hisszük, lehetünk Itt "császár".
 
Generátorok, s fogódzók kellenek...
szív-liánok és lélek-csimpaszkodók -
nélkülük meghal a szellem a testben,
nincs miért várni feltámadás-hozót.
 
(átdolgozás - 2015. december)
 
CsatolmányMéret
Kép ikon ramlatban.jpg25.25 KB

Hozzászólások

Jól megírtad az élet-verset. Szerettem olvasni. 

Sztancsik Éva képe

Köszönöm szépen, Becca. Örömmel fogadtam. :)