Hagyaték
Beküldte Sztancsik Éva - 2017, szeptember 1 - 19:50
Rátok hagyom majd a sárgarigó dalát,
a rózsalevélről gyöngyöző harmatom;
nyárvégi tücsköket zenélő pamlagon...
ahol most éjente koncertjük hallgatom.
Forró zápor nyomát lábbelitek talpán...
fagyott háztetőkön csillámló porhavat -
egy kismókust, amint faágakon szalad,
hogy emlékeztessen: ilyen, aki szabad.
Rátok hagyom majd a szivárványút ívét,
hisz (csalogat, bűvöl) indulnátok rajta;
... kicsit rácsúsztatom akkor a házakra,
s tarka könnyem árka ki sosem száradna.
Aggódó szavaim, mint pillangók tánca...
megrebbennek olykor szerte elmétekben -
itt maradtam mégis, dolgom elvégeztem
... az örökség belül, bennetek létezzen.
(2017. augusztus-szeptember)
Hozzászólások
Mysty Kata
2017, szeptember 2 - 20:48
Permalink
Szépet "hagytál!"mint
Szépet "hagytál!"mint pillangók tánca...Gondolataidnak bája!!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
Sztancsik Éva
2017, szeptember 10 - 19:37
Permalink
Szeretettel köszönöm
Szeretettel köszönöm olvasásodat, véleményedet. Ölellek, Katám. :)