Pannon polgár panasza

 
Engem mindig a jó bor sarkall indulatokra.
s dúló indulatom lükteti verseim át.
Mithrász templomi papjai hívtak versfaragásra 
engem, a lágyság szép mondatait faragót. 
Víznél, kősziklából ébredt ránk ez az isten, 
szentélyt állít néki, imádni akarja a küzdő nép. 
Mondják, kardot hordoz a jobbik drága kezében, 
míg másikban a fény, fáklya világa virít. 
Ő ád fényt, hiszen ő harcolt meg az éji bikával, 
öldöklő erejű, isteni-ördögi lény. 
Rápattant a bikára, s amíg az bírta erővel, 
úttalan útakon át űzte, amíg elesett. 
Ó, nemes állat, mégis vérzett oldala végül, 
s minden cseppje a fényes Mithrászt gazdagitotta. 
Én, pannon polgár, hallottam tetteiről, míg 
kockát vet, s iszogál itten a fórumi nép.
Római közkatonák titkos misztériumát csendben
suttogják az agórán, kardot, vért, s bika áldozatát. 
Illik hódítókhoz a győzelem és vereség is, 
úgy keverednek sorsukban, mint fényben a napsugarak. 
Jó Hérakleitosz mondotta, az íj neve élet,
műve viszont a halál - harcosok útja e lét.
Római harcos nem lévén, jaj, vér szaga rettent, 
szóljon hát a dalom Mithrászról, fény sugaráról!
 
Képtalálat a következőre: „mithras és misztériumai képek”

Hozzászólások

Mysty Kata képe

Remekmű, komplex lírai élményèt köszönöm! Gratulálok szeretettel!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

lnpeters képe

Nagyon szép disztichonok! Szeretettel gratulálok!

Pete László Miklós (L. N. Peters)