Csak egyszer


Volt egyszer - egyszer volt, 
egy szál lágy gitár szólt. 
Tábortűz, iskola... 
Ne nőjünk fel soha!

Volt egyszer - szerelem, 
mint kis ér köveken, 
utolér, tovazúg, 
nem hagy, csak mélabút.

Egyszer volt - jó barát, 
ápoltunk rózsafát, 
tövis volt, megszúrta,
elfordult, más útra.

Hivatás - volt egyszer, 
szívvel és lélekkel. 
Dagadt a vitorla...
De más szél nem fújta.

Lágy anyák, bölcs apák 
szép arca néz le ránk, 
édes múlt...éltek még...
Egyszer volt - ó, de rég!

Jaj, hányszor van egyszer! 
Hogy reszket az ember,
jaj, el ne szalassza... 
mert sose jön vissza!

Dermesztő, szentigaz.
Nincs örök lét, vigasz, 
s oly könnyen elvéted! 
Egyszer van - az Élet.

Hozzászólások

Mysty Kata képe

Nagyon tetszik...epilógusod.
Olyan " igazi sors-szimfónia"...meseköntösben!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Haász Irén képe

Köszönöm, drága Katám. Kicsit elméláztam - a megadott téma ezt hozta ki belőlem, egy kis összegzést.

hzsike képe

Igen, amit egyszer elszalasztunk, nem jön vissza már...és csak egyszer élünk.

Gratulálok remek versedhez, Irénkém. :)

Haász Irén képe

Nagyon köszönöm, Zsikém.

hubart képe

Nagyon szép nosztalgiázó vers, szinte kívánja a megzenésítést! 

Haász Irén képe

Köszönöm szépen, Feri!

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Irénke!

Nelkem is teszett nagyon.

Erzsike

Haász Irén képe

Örülök, köszönöm, Erzsikém.

Csilla képe

Haász Irén képe

Köszönöm, Csillám!

lnpeters képe

Irénke, ez a vers nagyon jó, és félelmetesen aktuális... Szívemből szól.

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Irénke!

Remek vers lett az elmélázásodból, köszönöm. 

Erzsike