Ragyog a nap
Beküldte hzsike - 2018, március 10 - 11:07
H.Gábor Erzsébet
Ragyog a nap
Kendőbe kötve minden bánatom…
Ragyog a nap, a szél ma dalra hív,
nem kell a könny, az olcsó szánalom,
repülök messze, boldog szárnyakon,
józan eszemmel harcot vív a szív,
s hagyom, hogy győzzön - így a jó nekem!
Feléd űz most is, tudva, vársz reám -
tomboló vágyam lángja féktelen,
akár a fülledt, nyári éjeken,
feléget mindent - árja, óceán!
Mit bánom én, ha fájni fog megint -
ki tudja azt, hogy nékem mennyit ér?
Akarom újra, ezt a drága kínt -
részeg a kontroll, már csak rám legyint.
Nem adom kincsem, olcsó bóvliér’!
Tépázott létem fénybe öltözött…
Két karod, újra, édes oltalom,
tenger a vágyunk, elnyel, hömpölyög,
tavasz kereng a lázas fák között,
s szirmokat bont az égő ágakon.
(Pályázatra készült)
Hozzászólások
Csilla
2018, március 11 - 19:21
Permalink
Nagyon szép, életet éltető,
Nagyon szép, életet éltető, ragyogó! A Kendőbe kötve pályázatra készült? Sok sikert! :)
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
Haász Irén
2018, március 13 - 16:22
Permalink
Szépséges, remélem, nyert!
Szépséges, remélem, nyert!
hzsike
2018, március 13 - 17:37
Permalink
Köszönöm, Csillám, köszönöm,
Köszönöm, Csillám, köszönöm, Irénkém. Ölellek Benneteket ma is. :)
Igen, arra a pályázatra készült.
Nagygyörgy Erzsébet
2018, március 16 - 19:00
Permalink
Kedves Zsike!
Kedves Zsike!
Remek vers, mint mindig.
Erzsike