Októberi falevelek

Októberi falevelek;
Régi fájdalmak jeleznek.

A Természet tisztességes;
De idő-parcellánk véges.

Tetőpontról körbenézve
Fel-feltűnik az út vége.

Októberi falevelek;
Lassú Jelen Múlttá pereg.

Szárad a régi fakéreg,
Távolodnak az emlékek.

Glóriát sző szellem-néne
Kurta tegnapok fejére.

Októberi falevelek;
Jelen az, ami nem lebeg.

Ami súllyal áll a lábán,
Abban együtt Szent és profán..

Az egyik a Múltba szakad,
A másik Jövőbe ragad...

Októberi falevelek;
Időtlen, ami nem beteg.

Szakadatlan zúg a Léthe;
Egyik Létből - másik Létbe...

Isten jelet írt az égre;
Az Életnek nem lesz vége.

Nincs az Idő hátán nyereg;
Októberi falevelek.