A Múlt hullámverésében

A Múlt hullámverésében

Mindig akad vesztett Éden.

Ahogy szaladnak az évek,

Porba omlanak a révek,

Pillanatok köddé mállnak,

S emelkednek az új gátak.

A Múlt hullámverésében

Mindig varázsszó a "régen".

Öregedő Pillanatok

Emléke ma is tüzet fog,

És a régi fényképeken

Boldogság-patina terem.

A Múlt hullámverésében

Így lesz az elmúltból - Éden.

Ahogy szaladnak az évek,

Megfakul a profán érdek,

A mosolyok enni kérnek,

Kis szépségek Szentté érnek.

A Múlt hullámverésében

Csak a lényeg marad ébren.

Mert oda hiába vágyunk,

Önmagunkká csak ott válunk.

A Jövőt mindig Múlt hozza,

S a Jelent bearanyozza.

Majdan a Jelen lesz Éden

A Múlt hullámverésében.