Korsólét
Beküldte hubart - 2012, október 4 - 17:17
Cserépkorsó az emberi élet,
törékeny, hát rája jól vigyázz!
A forrásra büszkén billeg véled -
lüszterszínben pompázik a máz.
Aztán később megkopik a fénye,
pereme is kicsorbul talán,
dísztelen lesz lelkednek edénye
az idő terített asztalán.
Tartalmán is dolgozik a végzet,
édes lesz, vagy fanyar-keserű…
Rajtad is áll, hogy végül mivé lesz
a sok nyár által érlelt nedű.
2011. 11. 23.
Hozzászólások
hubart
2012, október 4 - 22:06
Permalink
Kedves Joe, a Te versed
Kedves Joe, a Te versed komolyabb, mélyebb az enyémnél. Megtisztelő, hogy feltetted ide.
M. Karácsonyi Bea
2012, október 4 - 19:17
Permalink
Igen, ez így van!!Remek vers!
Igen, ez így van!!Remek vers!
hubart
2012, október 4 - 22:07
Permalink
Köszönöm, kedves Sea!
Köszönöm, kedves Sea!
Mysty Kata
2012, október 4 - 20:17
Permalink
De szép! És milyen igaz is!
De szép! És milyen igaz is!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
hubart
2012, október 4 - 22:08
Permalink
Köszönöm, kedves Kata!
Köszönöm, kedves Kata!
Toma
2012, október 4 - 20:30
Permalink
A nagy Fazekas dolgozik
A nagy Fazekas dolgozik rajta... Már aki engedi, hogy formázza. Jó lett a versed, Kedves Feri.
hubart
2012, október 4 - 22:12
Permalink
Köszönöm, kedves
Köszönöm, kedves Toma!
Szerencsére
vannak, akik figyelnek a Gelencsérre!:)
Haász Irén
2012, október 5 - 17:50
Permalink
Nagyon örülök, hogy szép
Nagyon örülök, hogy szép versed kapcsán egy másik értékeset is olvashattam...
hubart
2012, október 7 - 19:26
Permalink
Köszönöm Irénke, és én is
Köszönöm Irénke, és én is örülök!:)