Februári éjszaka
Beküldte lnpeters - 2013, február 6 - 22:46
A Tejút sávja halovány,
És szürke, mint a vas;
Ott poroszkál tán Isten is,
Mint rosszkedvű lovas.
—-
A fényes Szíriusz csupán
Pislákol csendesen;
És szundikál vén Orion,
Örök vadász-lesen.
—-
A távolban a mély sötét
Talán öltönyt visel,
Majd összeugraszt Valakit
Holnap Valakivel…
—
Aludni tér a jó szándék,
S a büszke Szeretet;
S az ősi álmatlan gonosz
Bámulja a telet.
—-
Az ember, hogyha jót keres,
Mindig szabad marad;
De rosszra vár, ha elkopik
A szabad akarat.
—-
Kiégett tűznek hamva fáj,
Minden eső savas,
Az Isten sem lehet talán,
Csak rosszkedvű lovas.
—-
Sóhajt a lusta február,
A Hold némán figyel;
Amíg az isten szólni hagy,
Alkotni, élni kell.
Hozzászólások
M. Karácsonyi Bea
2013, február 7 - 10:07
Permalink
Ez egy szuper vers!
Ez egy szuper vers!
hubart
2013, február 7 - 10:48
Permalink
Jól megírt vers! Szépen
Jól megírt vers! Szépen levezetted a téli csillagos ég látványától a ma emberének gondjáig, és jó a befejezés:
"Alkotni, élni kell."
seni
2013, február 7 - 12:52
Permalink
Nagyon-nagyon tetszett! Remek
Nagyon-nagyon tetszett! Remek képek, remek vers.
lnpeters
2013, február 7 - 23:44
Permalink
Nagyon szépen köszönöm!
Nagyon szépen köszönöm!
Pete László Miklós (L. N. Peters)
Haász Irén
2013, február 8 - 16:47
Permalink
Az ember, hogyha jót
Az ember, hogyha jót keres,
Mindig szabad marad;
De rosszra vár, ha elkopik
A szabad akarat.
Ezt nem értem. A többi nagyon tetszik, szép, sejtelmes; világos céllal és mondanivalóval.
Toma
2013, február 8 - 17:38
Permalink
Ez egy kiemelkedő vers, remek
Ez egy kiemelkedő vers, remek képek, gondolatok olyan asszociációval, amire nem sokan képesek - átszőve "Lacis" költői világgal. (visszatérő képekkel, öltöny, szabad akarat). Pozitivvá változtat minden olvasót. Gratulálok.
hzsike
2013, február 9 - 16:24
Permalink
Nagyon tetszett a versed,
Nagyon tetszett a versed, különösen az utolsó versszak.
Szeretettel olvastam:Zsike:)