Éjfélkor
Beküldte Nagygyörgy Erzsébet - 2013, június 12 - 10:50
Baljós éjjeli óra nyomaszt,
sündörgő árnyakat ránk tapaszt.
Rettegés keres áldozatot,
bűnös féli a kárhozatot.
Két világ közt rekedt szellemek,
többé senkinek sem kellenek.
Fáradt utazó homályba néz,
család, barátok a múltba vész.
Gyötrő szerelem könnye apad,
szívek tucatja csendben hasad.
Remények fojtott sóhaja száll,
s hunyorgó csillagok közt megáll.
Hozzászólások
hzsike
2013, június 12 - 18:00
Permalink
Szeretettel olvastam ma is a
Szeretettel olvastam ma is a versedet, kedves Dyona.
Ölellek.Zsike:)
barnaby
2013, június 12 - 22:14
Permalink
Olyan két világ közötti
Olyan két világ közötti állapotot mutattál meg kedves Dyona versedben...nagyon tetszett nekem, szeretem ezt a titkos -titokzatos "átmenetet"...gratulálok szeretettel:B:)