Susognak az őszi lombok
Beküldte lnpeters - 2013, október 26 - 21:21
Susognak az őszi lombok,
Lassan lehull a levél,
Életútján minden ember
Maga módján mendegél.
—–
Vénül az őszi verőfény,
Néha feltámad a szél,
Az örök ősz öröklétről,
Örök emberről regél.
——-
Magyar őszünk keveset szól,
Szinte sohasem nevet;
Látott már magyar elmúlást
Magyar földön eleget.
—–
Susognak az őszi lombok,
Rövidülnek a napok;
Ember vagyok, apa vagyok,
Férj vagyok, magyar vagyok…
Hozzászólások
Mysty Kata
2013, október 27 - 14:38
Permalink
Magyarként is hangsúlyozom,
Magyarként is hangsúlyozom, nagyon szép!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
stapi
2013, október 27 - 17:47
Permalink
Magyar őszről magyar
Magyar őszről magyar ember
nem susoghat eleget...
Télkergető tavaszt várunk,
s begyógyuló sebeket.
(avagy
boldogságból hegyeket.)
Gratulálok versedhez!
M. Karácsonyi Bea
2013, október 27 - 19:27
Permalink
Ez nagyon tiszta érzelmű
Ez nagyon tiszta érzelmű vers,azon kívül, hogy nagyon szép és jó.Gratulálok.
lnpeters
2013, október 27 - 22:03
Permalink
Nagyon szépen köszönöm!
Nagyon szépen köszönöm! Stapi, ezt folytatnod kellene!
Pete László Miklós (L. N. Peters)
Nagygyörgy Erzsébet
2013, október 28 - 10:54
Permalink
Kedves Laci! Én is veled
Kedves Laci!
Én is veled éreztem, szép vers.
Szeretettel Dyona
hzsike
2013, október 28 - 16:11
Permalink
Remek vers, nagyon
Remek vers, nagyon tetszett!
Én is: Ember vagyok, anya vagyok,
Asszony vagyok, magyar vagyok…és mindezekre büszke vagyok!
Szeretettel voltam Nálad, kedves Laci!
Zsike:)
Haász Irén
2013, október 28 - 17:04
Permalink
Zsike helyettem is
Zsike helyettem is mondta...:)))
lnpeters
2013, október 28 - 22:26
Permalink
Nagyon szépen köszönöm!
Nagyon szépen köszönöm!
Pete László Miklós (L. N. Peters)