Csélcsap szelek hegedűjén
Napmosolyra fagyok szűnnek,
az öreg tél már a múlt.
Ólomkönnye ereszünknek
böjti szárazfára hullt:
Csélcsap szelek hegedűjén
alig pendül még a húr,
nem dúdol más, egyedül én,
a vén, bolond trubadúr.
Bús a nóta, bár a tavasz,
tudom, egyre közelít,
de ez a vágy nem ugyanaz,
engem már nem úgy hevít,
mint egykor a kisdiákot,
kinek kedve égre kelt,
ha látott egy hóvirágot,
örömódát énekelt.
Sok tavasz múlt már azóta
- öreg igric ne bomolj! -
más a világ, más a nóta:
az csibész lett, ez komoly.
Viharverte már a bús ág,
rezignáltan rí a dal,
virágozzék az ifjúság,
éljen, aki fiatal!
Ám de mégis, mért ne lennék
holtomiglan ott való,
ahol jő a pajkos vendég,
a langyos szél, hófaló?
Felkavarva földillatot
fényes ekehorgony ás,
a szívemben máglyát rakott
egy vad, édes borzongás.
2014. febr. 8.
Hozzászólások
hubart
2014, április 9 - 12:59
Permalink
Ezt a verset abban az időben
Ezt a verset abban az időben írtam, amikor a Csarnok szünetelt, így nem tudtam megosztani veletek. Tudom, már nem éppen aktuális, de azért megmutatom. :)
hzsike
2014, április 9 - 19:45
Permalink
Jó, hogy megosztottad velünk
Jó, hogy megosztottad velünk itt is, kedves Feri, örömmel olvastam újra.
Sajnos, már semmi sem a régi. :) Rohan az idő, de minden kornak, úgy mint az évszakoknak is, megvan a maga szépsége.Remek vers, szeretettel gratulálok:Zsike :)
hubart
2014, április 11 - 20:58
Permalink
Kedves Zsike, mindig annak
Kedves Zsike, mindig annak kell örülni, ami éppen van! Persze, csak akkor, ha találunk benne pozitiv, lélekemelő dolgot. Köszönöm méltató szavaidat. :)
Mysty Kata
2014, április 9 - 20:24
Permalink
Nagyon-nagyon tetszik!! Öröm
Nagyon-nagyon tetszik!! Öröm volt olvasni!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
hubart
2014, április 11 - 20:59
Permalink
Örülök
Örülök tetszésnyilvánításodnak, kedves Kata ! :)
Szepesi Zsuzsanna
2014, április 10 - 09:13
Permalink
"Felkavarva földillatotfényes
"Felkavarva földillatot
fényes ekehorgony ás,"
Látod, kedves Feri, egy-egy ilyen hétköznapi dolog milyen emlékeket ébreszt, s mivel vannak, hát nem érdemes búslakodni!
Mindnegy milyen ifjú vagy, ha tartalmatlan az az ifjúság (szerintem).
Szeretettel: Zsuzsa
Szepesi Zsuzsanna
hubart
2014, április 11 - 21:01
Permalink
Egyetértek, kedves Zsuzsa,
Egyetértek, kedves Zsuzsa, csak a tartaklmas élet ér valamit. Köszönöm kedves értékelő szavaidat! :)
Schvalm Rózsa
2014, április 10 - 09:57
Permalink
Nagyon tetszik, gratulálok!
Nagyon tetszik, gratulálok! Rózsa
hubart
2014, április 11 - 21:01
Permalink
Kedves Rózsa, köszönöm a
Kedves Rózsa, köszönöm a gratulációt! :)
hubart
2014, április 12 - 22:32
Permalink
Na igen! Sajnos, a gondok
Na igen! Sajnos, a gondok miatt néha észre sem vesszük azokat az apróbb és nagyobb csodákat, amelyek miatt érdemes élni. Pedig a természet a legnagyobb tanítómester, tőle tanulhatjuk meg, hogyan lehet és kell újra és újra talpraállni. Köszönöm hozzászólásodat!.
barnaby
2014, április 12 - 12:14
Permalink
Az "ekehorgony"kifejezést még
Az "ekehorgony"kifejezést még nem hallottam soha...ekevas lenne, vagy csoroszja?Remek a versed, mint mindig Feri, gratulálok és üdvözöllek:B:)
hubart
2014, április 12 - 22:38
Permalink
Nem túl gyakran használt szó,
Nem túl gyakran használt szó, nem is mindegyik ekén van ilyen. Annak az alkatrésznek a neve, amelyik a csoroszja helyén van, és a munkacsúcsa nyílhegyszerűen van kiképezve (hasonlít a vasmacska hegyéhez is). Köszönöm méltató szavaidat.
lnpeters
2014, április 12 - 13:46
Permalink
Nagyszerű hangulat, mesteri
Nagyszerű hangulat, mesteri versbeszéd! Ez az egyszerűség, életközelség, hétköznapi tónus kell a mai lírába! Gratulálok, Feri!
Pete László Miklós (L. N. Peters)
hubart
2014, április 12 - 22:39
Permalink
Kedves Laci, örülök, hogy
Kedves Laci, örülök, hogy tetszett, köszönöm értékelő szavaidat. :)