Székely sírfeliratok/humor/

Tegnap előtt, péntek reggel,
Szűcs János arra ébredt fel,
hogy halva fekszik az ágyon,
és nincs többé a világon.

Mély nagy az Isten hatalma,
ráborult egy kazal szalma,
és e tény következtében,
nyugodjon itt éppen.

Papp Márton felett van
e fejfa ültetve.
Életében a guta
Sokszor kerülgette.
a csira benne volt,
lassanként bele holt.
és mikor meghótt,
egy szót sem szólt.

Itt nyugszik kis Péter,
de nem békességgel,
mert egy sírba tették őket a feleségével.

Itt nyugszik Tóth Áron,
ki volt sok vásáron.
Míg egy ló megrúgta,
itt róla a nyugta.

Itt nyugszik Peski,
ki a sírból les ki.
Nem kell neki túróscsusza,
mert ő rég a sírba csusza.

Trombitált az Arkagyal,
végsőt rúgott Papp Antal,
elfedték a sírhanttal.

Hogy az ember por és hamu,
bizonyítja Bernát Samu,
aki még ifjú korában,
egyveledett a föld porába.

Babot tettem az orromba,
így haltam meg kiskoromba,
na így még nem jártam.

Itt nyugszik az akitől sokan
nyugoznak itt. (orvos)

Itt nyugszik Pú,
ha János Hú,
huszonhat éves,
rá szakadt a ménes.

Itt nyugszik a feleségem,
én meg otthon.

Itt nyugszik Gerzson Göde,
rászakadt a malom köve,
mire leszedték róla,
holtan bújt ki alóla.

Itt nyugszik Balog Klára,
szűz hajadon,
egyetlen fiával,
Mihálal.

Itt nyugszik Istenben boldogult Kerekes Ferkó,
kit oldalba rúgott egy megvadúlt pejkó,
János volt a neve, szegény halandónak,
csak a vers kedvéért írták őt Ferkónak.

Itt nyugszik Tóth Márta, a feleségem,
jó márt néki, hát még nékem.

Itt nyugszik N.N. akarata ellen.

Szegény Julcsi ki lakózik Lökön,
látogatást tett a múlt csütörtökön,
éppen mikor keverte a rántást,
akkor tett a halál rajta egy rántást.

Itt nyugszom én, olvasod Te,
olvasnám én, nyugodnál Te.

Itt nyugszik hű nejem Szentpéteri Sára,
eltörött a pipa,
megmaradt a szára.

Itt nyugszik anyósom, megölte egy szem som,
keresztény testvér ki ezt olvasod,
és él még az anyósod, ültesd be a kertet sommal,
mert közös a sors mindnyájunkkal.

Vala nevem Bodó Ferke,
tévedésből vertek fejbe,
mert hát akik nekem estek,
zöld pestára leselkedtek,
engem ütének le végül,
így haltam meg szívességbűl.

Sírba alussza álmát,
Kis Lukács. S.K.

Itt nyugszik a kis ökröcske,
Ökör János gyermeker.
A Jóisten nem engette,
hogy nagy ökör legyen belőle.

Ez az élet múló pára,
ne mászatok körte fára,
mert a fáját átok veri,
így esett le Butyka Feri,
a fa alatt nem volt szalma,
békés legyen nyugodalma.

Kovács Mihály gyújtóval nézte meg,
van e benzin a hordóba?
volt.
Élt 43 évet.

Itt nyugszom én
nevem Csorba,
disznótorba rúgtak orrba,
kis koromba,
szálltam porba.

Itt nyugszik Nagy Julianna,
ki egyik szemére vak volt,
a másikat most behunyta,
az örök világosság fényeskedjék Néki.

Ejnye komám Komán Vendel,
hogy elbánt a halál Kendel,
de hát ez bizony így divat,
elmegy akit az Úr hívat.

Ki e sírban nyugszik,
kék ingbe gatyába,
40 esztendőt volt Katának gulyása.
Ismerte a község apraja nagyja,
Azért is nincs a neve ide kifaragva.

A szomszédom vala Pál,
csak, hogy mindig kalapált,
most fejfáján falap áll,
rá van írva vala Pál.

Vége Víg Andrásnak,
neki ma sírt ásnak,
ma ásnak Andrásnak,
holnap ásnak másnak.

Itt nyugszik Kiss Pista,
csinálta a keresztapja,
az anyjának barátságbul,
ezt a fejfát akácfábul.

Vígan halt meg Bordás Vince,
ivás közben rogyott rá a boros pince.