Tükröződés
Beküldte Csilla - 2016, február 18 - 10:45
Reményt hozó, csendes álom
szemedben ring, szó a szádon
rügyet bontogat,
napfény selymén úszó pára,
olyan könnyű, oly vidám ma
minden gondolat.
Fölém hajlik messzeséged,
mozdulatlan nézlek téged,
s azt, mi eltakar.
Délibáb vagy furcsa játék,
megérintelek, ha vársz még,
ne tűnj el hamar!
Leheletnyi valóságom
az, hogy látlak, s megcsodálom
szívedben zeném.
Lélegzetem visszatartom,
időt lesek múló arcom
surranó neszén.
Benned fürdik égnek kékje,
tiszta tükröm örök képe,
eggyé válhatunk,
leszünk való létnek álma,
gyümölcshozó boldogsága,
mert igaz szavunk.