Adagio

Esténkben egy lágy adagio lebeg,
néhány akkord a csendben ott él bennünk,
idő és tér vagyunk, ég-csillagjegyek
szív-metronóm, üteme a szerelmünk.
 
A modern világ köröttünk megszűnik,
barokk dal echójaként él most a hang,
neked éneklem szerelmem, fény izzik
fel szemedben, szívünk csendül, mint harang.
 
Szép románcot élünk, való világunk,
nem fantázia ölelő két karod,
forrón hozzám simulsz, ébren álmodunk.
 
Egy korál ringat, daloló angyalok,
egymásban élünk, egymásnak áldozunk,
jöjj éjszaka, együtt veled szép álmok.