Agapé

Kedves a szemnek e díszes népség, mint vacsorálnak,

üdvös az érzés, mellyel Jézust áldani kezdik.

Jöjj szeretetben, vendég, érezd most magad otthon!

Tisztul a lélek szív kapujában boldog örömnek...

Ő soha nem tagadott meg, bánj vele nagy kegyelemmel.

Így bebocsájttat a lelked mennynek az égi honába,

csúf bűneidnek lőn kegyelemmel az irgalom atyja.

Várod az áldást, asztalod ékes, s tölti be szellem...

Hitvány sarja a földnek, mért nem örülsz ma te balga?

Zengj neki himnuszt, dicsérd, áldjad, zárva magadba,

s törj kenyeredből mind’ idegennek jó borod adva,

majd kegyesen szólj, érintsd arcát, adj neki csókot...

Most szent szelleme tölti be szíved, szól ma tehozzád,

Isteni kegynek részese lettél áldozatoddal...