Csak így

Még félig öntudatlanul
bóklászgatok a tökélyben,
mindenütt kettősség lapul,
karmok simogatnak
fényben, sötétben,
mi az, ami diderget, melenget
s késztet, hogy mindig
tovább- s továbblengjek?
Pusztít és véd a vers,
csak így létezhetek,
váltják egymást búk, gyászok
és mézeshetek,
irgalmas és irgalmatlan
szabadságban megfogantan
bóklászgatok a tökélyben,
életre, halálra eltökélten.
 

Hozzászólások

barnaby képe

CSÚSZUPER KÁLMÁNBÁCSI A VERS...Nagyon tetszik, gratulálok:B:)

M. Karácsonyi Bea képe

Kedves Kálmán bácsi, nagyon tetszenek a verseid, a stílusok közel áll hozzám.

74 évesen mi mást mondhatnék? Köszönöm.

Ennek pedig örülök. Köszönöm szépen.

Mysty Kata képe

Nagy örömmel és szeretettel olvasom minden versét!!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Kálmán!

Nekem is tetszett a vers, olyan valóságos.

Szeretettel Erzsike

Köszönöm, hogy tetszett.

Igazán nagyon örülök neki.

hzsike képe

"Bóklászgass" még nagyon sokáig, kedves Kálmán, ha ilyen szépségek születnek belőle nagy örömünkre, akkor meg főleg! :) Bennem is hasonló érzések feszülnek! 

Csodaszép vers!

Szeretettel gratulálok:Zsike :)

Nagyon otetszett! Örömmel olvastam.

Én pedig örülök, hogy tetszett.

Örülök, hogy rá tudtál hangolódni a kettősségre.

Köszönöm, hogy szépnek találtad, és külön köszönöm a jókívánságot. Ki meddig "bóklászik" nem tudhatja, de az biztos, hogy a tökélyből kiosonni nem lehet.