Éjjel a kősivatagban

Éjjel a kősivatagban
szél szórja szét álmomat.
Kárhozat vagy áldozat?
Kőszív pattan, sír alattam.

Kong üres hold-üst felettem.
Léptem nyomán ősöreg
kráterek és holt kövek.
Merre tartok? Elfeledtem.

Hívogat a lélek-katlan.
Léptem nyomán csillagok,
vélük hullok, hallgatok.
Éjjel a kősivatagban.

 

Hozzászólások

Szepesi Zsuzsanna képe

Kedves Tibor!

Gratulálok versedhez, méltó helyére került!

Üdvözöllek:

Szepesi Zsuzsanna

Köszönöm szépen soraitokat!

lnpeters képe

Igen, a felfogásotok hasonló.

Pete László Miklós (L. N. Peters)