Gyermekbuzgalommal
Beküldte hubart - 2013, január 24 - 14:22
Az árnyak eltűntek a varjúsereggel.
Mesebeli világ, mint egy tündérálom:
kisütött a nap is, szikrázott a reggel -
hamvas fagyitorta kristályüvegtálon.
Esővizes dézsa. Feltörtük a jeget,
általnéztünk rajta, nevettünk oly sokat,
magunk elé tartva, mint varázsüveget,
vágtunk bohócarcot, vidám fintorokat.
Hóból embert gyúrtunk, mint Isten agyagból,
gyermekbuzgalommal adtuk szívünk-lelkünk;
ám de soha nem lett egy új Ádám abból,
mert életet fagyott markunkba leheltünk.
Hozzászólások
Nagygyörgy Erzsébet
2013, április 29 - 16:03
Permalink
kedves Feri! Nagyon szép
kedves Feri!
Nagyon szép vers, gratulálok.
Szeretettel Dyona
hzsike
2013, április 29 - 18:02
Permalink
Csodálattal, és jóérzéssel
Csodálattal, és jóérzéssel olvastam itt is, kedves Feri. Szeretettel:Zsike:)
Schvalm Rózsa
2013, április 29 - 19:38
Permalink
Nagyon szép vers kedves Feri.
Nagyon szép vers kedves Feri. Gratulálok szeretettel: Rózsa
lnpeters
2013, április 29 - 19:40
Permalink
Kitűnő életkép!
Kitűnő életkép!
Pete László Miklós (L. N. Peters)
hubart
2013, április 29 - 20:06
Permalink
Január 6-án tettem fel ezt a
Január 6-án tettem fel ezt a verset előbb blogba, aztán január 24 én értékelésre, most megint előkerült, hála Dyonának.:) Köszönöm méltató szavaitokat, kedves Erzsike, Zsike, Rózsa, Laci! :)
stapi
2013, május 2 - 09:15
Permalink
Mögöttes tartalmat sejtek...
Mögöttes tartalmat sejtek... Tetszett.
hubart
2013, május 2 - 12:48
Permalink
Jól sejted, kedves Stapi!
Jól sejted, kedves Stapi! Köszönöm szavaidat! :)
hubart
2013, május 2 - 12:53
Permalink
Kérném valamelyik kedves
Kérném valamelyik kedves szerkesztőt, vagy az admint, hogy eszközöljön két javítást a verseben: a vasjúsereggel és a kristályüvegtálon szavakat kellene egybeírni. Előre is köszönöm.