Holnapunk záloga

Kidobott értékek
parlagon hevernek,
megtépett becsület
cipelhet keresztet;
senkié e világ
mikor kell menteni
vicsorgók karmától,
meztelen rejteni.

Marad-e valami
veszteni, még lehet?
Kifosztott szívekbe
ki lehel életet,
ki érint kezével
hűsítőn homlokot
lázálmok hevéből
elűzni majd gonoszt?

Jó útra töprengőn
lépjél hát, nemzetem,
törékeny sorsod van
vigyázó kezedben!
Vezetőd legyen majd
tisztelet, alázat,
s ha veszel, sírodon
nem tapod gyalázat.