Ikarosz után
Beküldte hubart - 2012, május 4 - 08:57
Az emberben hittem -
elszállt a ráció,
sosem leszünk Isten -
reinkarnáció.
Törvénnyel kötözve
maradj hű a röghöz,
mi közünk a böszme,
beindult göröghöz?
Ki szárnyalni vágyott,
hívta a téveszme,
kalandor volt, vásott
kölyökként végezte.
Ha a hév elragad,
beléd váj a karma,
nem lehetsz önmagad
szuverén hatalma.
Hozzászólások
M. Karácsonyi Bea
2012, május 4 - 09:00
Permalink
Kedves Ferenc! Gratulál a
Kedves Ferenc!
Gratulál a szerkesztőség a versedhez!
Zajácz Edina
2012, május 4 - 09:01
Permalink
Jó, tetszik a kérdésed:)
Jó, tetszik a kérdésed:)
hubart
2012, május 4 - 10:40
Permalink
Olyan suta dolog az, ha az
Olyan suta dolog az, ha az ember a saját versét magyarázza. A szerkesztők által megfogalmazott kérdések, problémafelvetések miatt most mégis megteszem.
Az elgondolásom az volt, ahogy a bíráló is sejtette, azaz Isten helyébe sohasem léphetünk. A ráció csupán ennek a felismerésére volt elegendő, hogy tegyünk ellene, ahhoz már túl kevés.
A vásott kölyök az a kíváncsisággal és túlzott magabiztossággal felruházott, "éretlen" ember felelőtlen kalandorságát szimbolizálja. Vásott kölyökként incselkedünk egy-egy ötlettel, fel nem mérve annak veszélyeit (lásd atomkísérletek, génmanipuláció, természet rendjébe való meggondolatlan beavatkozás).
Az, hogy nem lehetünk önmagunk szuverén hatalma, arra utal, hogy jobb, ha a sorsunkat az isteni - természeti törvényekhez igazodva irányítjuk, és nem hozunk bizonytalan kimenetelű, végzetes döntéseket.
Sajnálom, ha a versem ezeket a dolgokat nem tette teljesen egyértelművé, bizonyára az én hibám.
hubart
2012, május 4 - 10:41
Permalink
Köszönöm, Edy!:)
Köszönöm, Edy!:)
hubart
2012, május 4 - 10:42
Permalink
Kedves Sea, köszönöm a
Kedves Sea, köszönöm a gratulációt a szerkesztőségnek is!:)