Kirakati Én
Beküldte pilla - 2014, január 20 - 14:43
Vég-képet vések rekkenő szövetre,
mutassa vonása: elég, befejezem.
Fáj-kéket nyomok elsárgult papírra,
telítse lényegem: vagyok de tüstént múlnék... ha...
Boszorkányéj-ma keserű ízeit,
üveglét-poharam gyűjti, vajh' bírja...
mert tompán reccsen feszülő-ív fala,
de valami mégis - tán a Sors - egyben hagyja.
Földbe temetném gyászruhám selymét,
gallérja húrok, mosolyom akasztja;
rémes kép tudom, groteszk egom jele,
mert fénytelen Én. És? Akkor ne nézd!
(2014. január 11.)
Hozzászólások
Mysty Kata
2014, január 20 - 14:45
Permalink
Szeretettel gratulálok magam
Szeretettel gratulálok magam és szerkesztőtársaim nevében is " Én- versedhez"!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
pilla
2014, január 20 - 15:00
Permalink
Keves Kata, kedves
Keves Kata, kedves szerkesztőség!
Köszönöm szépen...köszönöm!
Kellemes hetet mindannyiónknak.
Tisztelettel:
Pilla