Mert

 
hozzávénülök az éveimhez, 
mert gyereknek lenni nem jó, 
gyereknek lenni rossz, 
mert apu mindig részeg, 
és borfoltos a konyhaabrosz, 
anyu meg nyitogatja a gázt, 
hogy felrobbantja a házat, 
és az iskolában a tanár néni 
veszi nekem a ceruzákat, 
hogy elrajzoljam magam, 
messzire a földtől, nagy kék 
űrhajókat csináljak felhőkből, 
s úgy álmodjak, hogy közben ne sírjak, 
örüljek minden színes papírnak, 
melyekből majd sárkányt fabrikál 
a szomszéd bácsi, sárkányt, mely 
ma messze jár, még emlékét sem látni, 
mert felnőttnek lenni rossz, nincs apa, anya, 
és boromtól foltos a konyhaasztal abrosza. 

Hozzászólások

hzsike képe

Kedves Sándor!

Szerkesztőségünk nevében szeretettel gratulálok a versed Parnasszusra kerüléséhez!

H.Gábor Erzsébet (Zsike) 

 

köszönöm Nektek, majd még bele kell jönnöm a válaszokba, mert elég zárkózott gyerek vagyok:)

 

Üdv: Sanyi:)

Fövényi Sándor

Szepesi Zsuzsanna képe

"hogy elrajzoljam magam," Remek képe a kitörni akarásnak, aztán a végén: a te abroszod is borfoltos? a kör bezárult?

Nagy vers, gratulálok: 

Szepesi Zsuzsanna

így történt kedves Zsuzsanna, aztán a vers megmentett.köszönömm szavaid.

üdv: Sanyi:)

Fövényi Sándor