Nyárvégi árnyjáték

 
Szelíden esteledik rám a nyár
az elmúlók és múlhatatlanok
különös megmérettetésével.
Szemembe hull a hunyó napsugár,
s a barna lombok közt az angyalok
aranyszárnya meglebben a széllel.
 
Villamosom átzörög az időn:
egy percen csak vagy századokon át,
nem tudom. De a perc oly törékeny
s oly valószerűtlenül szép, midőn
a minden idők örök alkonyát
fölragyogtató naplementében
 
a bús város még egyszer földerül,
s körül az ódon díszletek alatt
mélázó víz tükrös felszínére
gyöngysugárból szép aranyhíd feszül.
Mintha ez a töredékpillanat
maga volna az időtlen béke,
 
mely mulandóságában is örök.
Mint ez a híd: ez a selyemkötés,
csillámkapocs, összetartó fénypánt;
nemjárt út titkos vonzások között;
remegő vízen visszfénygyöngyözés,
könnycseppen átszivárványló gyémánt.
 
S míg az idő zörögve visz tovább,
összeillesztem mozaikjait
a múltnak: középkori a látkép:
a vízpart és az aranyhíd s odább
a vár, a te várad, herceg, amit
árnyfalakból épített a nyárvég.
 
És végül nem maradt más, csak romos
bástyák és becsukódó várkapuk,
csak a híd széttöredezett fénye;
csak az idő, az ég, a villamos,
csak a sehová tartó, kacska út,
csak a semmi, csak a világ vége.
 
Nélküled esteledik rám a nyár
az elmúlók és múlhatatlanok
különös megmérettetésével.
Szemembe hull a hunyó fénysugár,
s a barna lombok közt az angyalok
aranyszárnya meglebben a széllel.

Hozzászólások

hzsike képe

Kedves Hespera!

Szerkesztőségünk nevében szeretettel gratulálok gyönyörű versed Parnasszusra kerüléséhez.

Ölelésem:Zsike :)

Bieber Mária képe

Köszönöm szépen, drága Zsike!

 

 

Bieber Mária

(Hespera)

Csilla képe

Kedves Hespera!

Nagyon tetszett, ahogy átzörögtél az időn, múltba és vissza. Különös, időtlen töredékpillanatokat mutattál be, gyönyörűen. A 4. versszak nagy hatással volt rám, de az egész versed. Szeretettel olvastalak és nagy gratuláció! :)

Csilla

Bieber Mária képe

Köszönöm szépen, kedves Csilla, hogy olvastad versemet. Örülök a gratulációdnak!

Szeretettel:

 

 

Bieber Mária

(Hespera)