Rossz angyaljárás

Kétféle ellenérzésemnek kell hangot adnom az alábbiakban.

1. Nem értek egyet azzal, hogy a publikált vers alatt, széles körben hozzáférhető felületen jelennek meg a szerkesztők sokszor fésületlen, egymás számára szóló észrevételei, ráadásul szerkesztetlenül, fordított időrendben. Az átfésült, rövidített, logikus rendbe rakott észrevtéeleket szerintem szerencsésebb csak a szerzőnek szóló üzenetben továbbítani.
    
2. Mivel mégis itt jelent meg a vélerméynváltásunk, a szerző joggal reagált rá ugyanitt. Ezzel a hosszas szerzői magyarázattal azonban csak részlegesen értek egyet. Továbbra is fenntartom, hogy a "fedél" főnévhez a "hű" jelző kapcsolását csak a szótagszám és ritmus magyarázza. Továbbra is fenntartom, hogy igekötő és/vagy "hová" kérdésre válaszoló határozószó nélkül szereplő "citál" igének nincs meg a szerző (és mások) által neki tulajdonított értelmezése. És fenntartom azt is, hogy a két fenti, talán nem túl súlyos kifogásom ellenére a vers jó, meg fenntartom azt is, hogy jó helyre került.

Drága Hubart!

A versedet nem minősítettük le, hiszen a Parnasszus derekára került.

Tudod, hogyha az ember leír valamit, és elképzeli, megjeleníti a dolgokat, sokszor költőien és sarkítva írjuk azt bármennyire is jól, mégsem biztos, hogy minden olvasó, és alkotótárs, pontosan ugyanazt fogja érezni, és pontosan ugyanazt fogja a lelki szemei előtt látni, amit mi elképzeltünk a mű írásakor.

Több ember, többféle látásmód, szemlélet, mindenki egy ici-picit mást látott a versedben.

Fabijoe, hű szeletet mutat ebből a hozzászólások  megjelenítésével.

Ölelésem.

Kedves Hubart,

Nem hinném, hogy ezen versed nyomán önbizalmadnak meg kellene rendülnie. Verseid a legjobbak közé tartozik. A legstabilabban, a legjobb minőségben alkotó költőnk vagy.

Az más kérdés, hogy a szimbólumok sok embernek sok mindent mondanak. Én meg voltam barátkozva majdnem minden részével, egyedül a manézs, mint cirkusz az egész világ nem volt annyira nyilvánvaló, de a végén már erre is gondoltam, csak az vezetett félre, és azt hiszem, nem csak magam nevében nyilatkozhatom, hogy a "bezárt a régi jó manézs" ebben az éretelemben (mármint hogy cirkusz az egész világ) nem állja meg tökéletesen a helyét. Ezt a kifejezést akkor szoktuk használni, Shakespeare után megváltoztatva a színház az egész világ kifejezést, mikor valami nem megy tökéletesen, mikor szemfényvesztés és előadás folyik ahelyett, hogy valami a maga valójában megmutatkozna. Így a "jó" manézs ebben az értelemben nem helytálló, hiszen az rossz manézs lenne inkább. A karácsonyi forgatagra használva a manézst egyáltalán nem látom magától értetődőnek.

Ez aztán mindenkit félrevezetett. Ha ennyi ember számára is csak akkor érthető, ha ezt prózában feloldod, akkor a vers maga nem érte el a célját. Emiatt enyhe zavart éreztünk a kompozicióban.

Ettől függetlenül a vers remek ritmussal bír, mint ahogyan te is remek irói kvalitásokkal bírsz. Mivel a verset a közönségnek írjuk, így ebben az esetben mi vagyunk a hallgatóság, hozzánk nem annyira jutott el, mint tervezted. 

Kedves Ferenc, A vihar nem a hozzászólásod miatt kavarodott, hiszen ilyen üzeneteket nagyon gyakran kapunk, sőt a tiednél sokkal eltérőbbet, kicsit mérgesebbet is. Aki alkot, készen kell lennie arra, plane hogyha önszántából beküldi alkotását egy oldalra, hogy szerkesztők, akik nem feltétlenül hasonló látásmóddal rendelkeznek kritikai alapon boncolják műveit, nem biztos hogy számára kedvező véleményt fognak formálni. Mint, ahogy lejjebb írtam, talán a legstabilabb színvonalon alkotó költőnk vagy, verseid minden esetben élményt jelentenek a szerkesztőségben, az élményt tükrözi az elfoglalt szint is (eddig remek szórással). Azt hogy nem lenne szavad, azt túlzásnak tartom, magyarázkodás helyett viszont valóban beszéljenek a verseid helyetted. Szeretettel üdvözöllek Toma