Szegény legény

Szegény legény e megkopott hazában,
Szerényen él botor falak között.
Ha szóra nyílna ajka, nem beszélne;
A szíve álruhába öltözött.
 
S ha kérdezed, miért e némaság, tán
Eléd borítja majd a bánatát;
A lelke van csupán, csak az maradt meg.
Kis életét, mi volt, eladta már.
 
De úgy lehet, ha szólna majd az Ördög;
" Te bús legény, a lelked oly nehéz.
Cserét ajánlok érte, szép napot most."
Talán cserélne, egy  vidám napért ...