Szerelem

Hogy szerethetlek ennél jobban?
Hisz magamat is leláncoltam,
sorsom sorsodhoz van már kötve
rózsaláncokkal, mindörökre…

Szerelmem folyó: delta sávján
látatlan gáttal állok vártán;
hömpölygő vize hullámárja
ki ne mosson a nagyvilágba.

Gondolataim erdejében
hozzád a szelíd őzt vezérlem,
s magam csitítva - rágva, sokszor
védelmezlek a farkasoktól. 

Ha érzelmemben vihar renget,
jókedvű delfint is teremtek,
s ráhelyezlek a jó tutajra,
hogy te légy cápáim kudarca. 

Akaratom hegy; csúcsok között
kies lankákat is öntözök,
hogy haragjaim lavinája
ne temethessen el magába.

Hogy szerethetlek ennél jobban?
Még senki sem volt, akit óvtam
magamtól is, hogy őrizhessem
szerelmét félő őrizetben.