Várlak
Beküldte seni - 2013, február 5 - 16:53
Tebenned rejtőznék el,
de a távolság miatt
szavad helyetted ölel,
s fonok belőle vigaszt.
Minden szálba gondosan
beleszövöm a reményt,
egymáshoz jó szorosan,
amíg nem látlak megvéd.
Amikor eljössz újra,
magamról letekerem,
inkább karod szorítsa
a vágytól égő testem.
Debrecen, 2010. július 29. (Napfény versek)