Amily csendesen
Beküldte Sztancsik Éva - 2016, november 29 - 19:26
Amily csendesen esik kinn az eső,
éppúgy peregnek a szavak fejemben -
halkan, békésen, civakodás nélkül,
egymást bevárva, sorrá rendezetten.
Csobog az eresz, az árok fuldoklik,
víziszonyától nyelni sincs gusztusa -
megtelt már vele torkig a bendője...
köpködi vissza, telve lett zeg-zuga.
Cseppek kopognak az ablaküvegen,
zord hangulatot árasztva szaporán -
belőlük fogant e durcás kedvem is,
hogy felszolgálja a mai vacsorám.
Ám asztalt bontok, nem kell beetetés;
lelkembe tűző napsütést rajzolok -
s kékebbik kékkel mázolok tavakat...
nyerhettek ott kinn, ti, égi bajnokok.
(2014./2016 november)
| Csatolmány | Méret |
|---|---|
 Amily csendesen.jpg | 74.87 KB |
Hozzászólások
Csilla
2016, november 30 - 23:36
Permalink
Amilyen csendesen, békésen
Amilyen csendesen, békésen kezdődött, úgy vált zorddá és durcássá a vers második fele - kicsit meglepett, de a végére szépen kitisztul. Megj.: ha bent a békés kék és a "tűző napsütés" az úr, akkor te 'nyertél'!;)
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
Sztancsik Éva
2016, december 1 - 20:16
Permalink
Köszönöm szépen olvasásodat,
Köszönöm szépen olvasásodat, véleményedet, Csillám. :)
(Igen... de meghagyom a látszatát annak, hogy Ők az "urak". :) )
Szeretettel láttalak. Éva
Csilla
2016, december 2 - 07:56
Permalink
:) Így már értem. Csak nehogy
:) Így már értem. Csak nehogy túlságosan elhiggyék magukról...:)
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/