Az ösvény

 
 
- Hova lépsz, ha a néma sikoly-patakok
sodra elönti az ösvényt?
- Idebent van az út, vele megmaradok,
rajta csatám ha van, önként!
 
- Mire vársz, amikor cselekedni muszáj,
 s démoni őrfal a torlasz?
- Csak a csendre belül, szava, hangja sugár,
fény, amit - érzed-e? - hordasz!
 
- Akarat kapuját kinyitod szabadon? 
- Szívem a kulcs, beleszőtték
regulám, igazát soha nem tagadom,
dönteni kész felelősség.
 
 
 
 
 

Hozzászólások

Csilla képe

Átírtam a múltkori Ösvényt, a javaslatokat figyelembe véve. Nem tudom, mennyire szenvedte meg a tartalom a formát, de remélem érthető(bb) lett. :-) 

Mysty Kata képe

 Ideszögezett a versed...Csodáltam a csodát!Szíved a kulcs, beleszőtték regulád....Jó pásztorként ő vigyáz!Ölellek!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Csilla képe

Köszönöm szépen figyelmedet és kedves szavaidat, Kata! :) Ölellek én is.

Bieber Mária képe

Kedves Csilla!

Nem emlékszem az eredeti szövegre, de ez remekmű! GRATULÁLOK nagy szeretettel! A tartalma szép, felemelő, érthető. A forma maga a gyönyörűség, ahogy bánsz az időnmértékes verslábakkal, azok szabályos váltakoztatásával! Nagyszerű vers!

 

 

Bieber Mária

(Hespera)

Csilla képe

Köszönöm szépen a véleményedet, kedves Hespera, nagyon örülök, hogy a tartalmat is értékelted! Nem olvashattad még, a Napi versekbe küldtem be régebb, de csak most írtam át. Kicsit még mindig túl megtervezettnek tűnik számomra, de ez biztos azért lehet, mert nagyon nem szeretnék letérni az ösvényről. :)