Csillagének hárfahangra
Beküldte Sztancsik Éva - 2016, július 15 - 13:34
Hárfa szól ma, bájol, hangja fényt nyalábol,
ölbe veszem védőn, mondja: legyél kérőm...
(csillámos szeretőm, utamon vezérlőm)
karolj, ne engedj el, akkor sem, ha fázol,
akkor sem, ha holnap más dallamra vágyol.
Sír a húr itt bennem, érzem, illik mennem;
látszik már a Hajnal, színekkel marasztal...
(ábrándos sóhajjal szülte meg egy angyal)
méhének gyötrelmén útravalóm zengem,
de
ma reggel pattant el legtündöklőbb terhem.
(2016. június-július)
Csatolmány | Méret |
---|---|
Csillagének hárfahangra.jpg | 89.68 KB |
Hozzászólások
Haász Irén
2016, július 16 - 13:13
Permalink
Elismerésem, Évikém.
Elismerésem, Évikém.
Sztancsik Éva
2016, július 16 - 15:08
Permalink
Annyira örülök, Irénkém, hogy
Annyira örülök, Irénkém, hogy szívesen olvastad, értékeled a munkámat. Szívemből köszönöm. Éva
hubart
2016, július 16 - 19:20
Permalink
Érdekes ötlet, és tetszik,
Érdekes ötlet, és tetszik, ahogy megírtad! Szeretettel olvastalak.
Sztancsik Éva
2016, július 17 - 21:04
Permalink
Köszönöm szépen, Feri.
Köszönöm szépen, Feri. Igyekszem igyekezni. :) Vagyis... nem erőltetem a dolgokat, hanem inkább megvárom a kellő pillanatot, amikor éppen van mit mondanom vagy éppen élénkebb a képzeletem, s azt próbálom kihasználni. Évekkel ezelőtt még úgy éreztem, hogy túl sok van bennem, amit mondani szeretnék... rengeteget írtam. (Azokat meg korrigálom folyamatosan azóta.) Mostanság is sokat írok/agyalok, de főképp úgy, hogy tovább dolgozom egy-egy ötleten. Tudom... hibázom és sokszor vagyok szabálytalan. :) De tán az is valami, ha ezt belátom. Szeretettel. Éva