December, a mintapolgár

December, a mintapolgár.
Birtokában régi oltár.

Havat és ünnepet ígér,
Konkrétumok elől kitér,

Régi szép telekről beszél,
Leginkább a múltjából él.

Álmos jelen, ködös jövő;
Mindig a múlt kerül elő.

December, a mintapolgár,
Közel, s távol múltban vájkál.

Egykori polgári házak
Ma már viharverten állnak,

Régi kényelmük romjain
Foszlik a fakult krinolin.

Régi, fegyelmezett világ,
Kiszámított rátartiság.

Végérvényesen dőlt romba,
Belehullott Trianonba...

December, a mintapolgár
Mindig elmúlt ügyet szolgál.

A világháborúk között
Szikárabban öltözködött,

Volt nyomorúság, szélsőség,
Gyakran ínség, néha bőség,

Végérvényesen dőlt romba,
Belehullt a háborúba...

December, a mintapolgár,
A jelenben vajon hol jár?

Hol áll ma a régi oltár?
Ki a polgár?
Mi a polgár?

Vajon milyen jövőt szolgál
December, a mintapolgár?