Délután

 
Esőbe bújva jött a délután,
szitáló csendje négy után puhán
karon fogott, s már vitt az útra ki,
mogorva szél fújt, északi.
 
Bejártuk együtt azt a kis teret,
ahol tavaly pár sértő szó esett
a dolgainkról, és arról, amit
az eljövendő megtanít,
 
hiszen tudom, hogy bár a szó szabad,
következmények nélkül nem marad,
s a múltba hulló tetteink belül
beérnek, rájuk fény derül.
 
A délután, mint szürkülő barát,
felismerések kincsét adta át,
s az éjszakával egymagam hagyott,
megérteni a holnapot.
 
 

Hozzászólások

hzsike képe

Gyönyörű, gyönyörű, gyönyörű! :)

Csilla képe

Köszönöm, köszönöm, köszönöm!!!:)) Ölellek

Mysty Kata képe

De ismerős...Élmény, ahogyan ezt  te tálalod!!!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Csilla képe

Köszönöm a figyelmedet, drága Kata!

Bieber Mária képe

nagyon szép, kedves Csilla! Gratulálok szívből.

 

Bieber Mária

(Hespera)

Csilla képe

Köszönöm, kedves Hespera!:)

hubart képe

Ez is nagyon szép vers, kedves Csilla. 

Csilla képe

Köszönöm, hogy elolvastad, kedves Feri. Az utolsó versszakon gondolkodtam, mert a délután után nem az éjszaka következik, hanem az este. Talán az érkező sötéttel/ben hagyott ott a délután, vagy csak a sötétséggel. :)

hubart képe

A "szürkülő baráton" mosolyogtam, mert nekem a szürkebarátot juttatta eszembe :) Persze, tudom, itt nem arról van szó még utalás szintjén sem, hanem az alkonyatról. Amúgy teljesen kifejező a sor, nem volt hiányérzetem. 

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves csilla!

Csodás ez a versed is, élmény volt olvasni.

Erzsike

Csilla képe

Örülök, ha így vélekedsz. :) Köszönöm szépen, Erzsike!