Églocsoló
Beküldte Sztancsik Éva - 2016, október 27 - 19:08
(Ősz-hessintő)
Locsol megint az ég, pihenhet kiskannám;
kérdezésem nélkül szállt kertembe az ősz -
úgy szeretném, ha a nyarat még birhatnám,
melegét vigyázva, mint hű, napsárga csősz.
Lennénk időszövő, vad lélek-repkények,
szivárvány-szemünkben forrna a láthatár -
(kedvem ellen van a hideg, a szél, a sár)
dalolnánk egymásnak: válni tőled vétek...
sosem csapna közénk a szürke őszmadár.
Álmodom holnap is rózsaharmat-gyepet,
májust, augusztust, tarka virágcsokrot -
hiszem, egy zöld bokor olyannyira szeret,
hogy erőt gyűjt nekem, harmóniát lopkod.
(2016. október)
| Csatolmány | Méret |
|---|---|
 glocsoló 2.jpeg | 23.27 KB |
Hozzászólások
Bieber Mária
2016, október 27 - 20:48
Permalink
Tetszik versed, kedves Éva. A
Tetszik versed, kedves Éva. A vége különösen eltalált.
Bieber Mária
(Hespera)
Sztancsik Éva
2016, október 28 - 19:50
Permalink
Szeretettel köszönöm
Szeretettel köszönöm látogatásodat itt is. Jólesik, ha szívesen voltál. :)
lnpeters
2016, október 29 - 13:38
Permalink
Nekem a középső strófa
Nekem a középső strófa tetszik a legjobban.
Pete László Miklós (L. N. Peters)
Sztancsik Éva
2016, november 1 - 13:20
Permalink
Köszönöm szépen jelenléted,
Köszönöm szépen jelenléted, kedves László.