Fényskálán

Beküldte Sztancsik Éva - 2016, szeptember 10 - 11:05
 
Durmol a csend a szoba sarkában, 
s rebbenő pilláján a nyári éjfélnek 
skálázik a fény, félszeg-halványan. 
 
.....
 
Aranycsillámok tótükör-táncát
partra üldözi a rakoncátlan szellő;
lebukik a Nap előbb, mint várnád.
 
.....
 
Csengettyű-szavú, okos szeptember,
(tudásfát öntöző bájos gyermekrajjal)
vedlett leveled pasztell gyeptenger.
 
.....
 
Gyertyaláng hajlong a füstje után,
(elérhetetlenül csüng a magasság)
haldokló hitével kopogtat kapuján.
 
(2016. augusztus-szeptember)
 

Hozzászólások

lnpeters képe

lnpeters

2016, szeptember 10 - 12:02

Sajátos hangulata van a versednek. Nekem különösen a második strófa tetszik.

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Sztancsik Éva képe

Sztancsik Éva

2016, szeptember 11 - 11:58

Köszönöm, László, hogy megtiszteltél figyelmeddel. Üdv. Éva

Csilla képe

Csilla

2016, szeptember 11 - 12:51

Haiku-hangulatuk van, engem az első és utolsó fogott meg a képeivel, és a második is. :)

https://versekegipasztorok.mozellosite.com/

Sztancsik Éva képe

Sztancsik Éva

2016, szeptember 13 - 12:13

Nagyon köszönöm, Csilla, hogy olvastál. Örülök tetszésed kinyilvánításának. Szeretettel láttalak. Éva

Haász Irén képe

Haász Irén

2016, szeptember 12 - 13:11

Egészen különleges, rendkívül szép, borongós hangulatú vers, a fény különböző fázisainak idézésével. Nagyon megfogott.

Sztancsik Éva képe

Sztancsik Éva

2016, szeptember 13 - 12:15

Irénkém! Egyszer valószínűleg magam is elhiszem, hogy néha képes vagyok megérinteni gondolataimmal másokat. Addig is... neked hiszek. :) Nagyon szépen köszönöm. Éva