Ha bántanak...
Beküldte Sztancsik Éva - 2016, augusztus 14 - 19:40
arra gondolj, hogy Nap ragyog az égen
és ne arra, hogy megsértettek mélyen -
arra menj, ahol pázsit-tavak folynak;
öld abba búdat, laknak ott már holtak.
Rázd le a nyomort egy tisztáson hamar,
szökdeljél futva, míg senki sem zavar -
azzal se' törődj, ha emberek jönnek,
rokon a vágyunk... dehogyis különbek.
Arra gondolj... hogy madarak a fákon
sebezhetőbbek, mint hajnali álom -
figyelj... csicsergő szerenád az erdő,
lomb-hangjátékuk tekintélyt érdemlő.
Sok (vélt) apróság, mi örömmel tölthet,
zsebeket pont nem, ám lelkeket tömhet -
gazdagság bennünk vajon mennyit érhet?
S... járhat-e ezért vissza-élet bérlet?
Ma még van jelen, kaphatunk levegőt,
nézhetünk Napot, nyugaton lemenőt -
becses albumunk fényképén a tegnap
mások szemében filléres képeslap.
(2016. augusztus)